Egri Szimfonikus Zenekar

A FÁJDALOM ÉS A FÉNY TALÁLKOZÁSA

Vannak dallamok, amelyek nem csupán a fülhöz szólnak, hanem egyenesen a lélek, csak a zene által elérhető rétegeit érintik meg. Giovanni Battista Pergolesi Stabat Matere pontosan ilyen: egy törékeny, 26 éves zseni utolsó vallomása az életről, a halálról és a végtelen anyai szeretetről.

A mű a barokk egyházi zene egyik legnépszerűbb és legmegindítóbb alkotása: képzeljünk el a fiatal zeneszerzőt egy hideg kolostori cellában, amint a tuberkulózis súlya alatt, utolsó erejével veti papírra a hangjegyeket. Tudta, hogy talán ez lesz az utolsó műve a földi létben. Ez a tudat vibrál minden egyes ütemben: a nyitó tétel zokogó disszonanciái, a szoprán és az alt hangok egymásba fonódó fájdalma nem csupán egy bibliai történetet mesélnek el, hanem az emberi esendőség és a hit legtisztább párbeszédévé válnak.

Pergolesi a nagyon kötött szövegből és a meglehetősen szűk apparátusból is rendkívül gazdag érzelmi világot épít: a gyász és áhítat komor hangulatától a bensőséges lírán át a felvillanó drámai kitörésekig és váratlan derűig jut. A mű eleje visszafogott, szinte áttetszően szomorú, majd egyre több feszültség és operai hevület tör felszínre, hol lírai elmélyüléssel, hol szinte szenvedélyes kitörésekkel. Később a zene hol sötéten drámai, hol vigasztalóan derűs, mintha a fájdalom és a remény folyamatosan váltakozna. A zárás ismét a komor áhítatba tér vissza, de már nem tisztán gyász, hanem egyfajta megnyugvás és felemelkedés érződik benne. Az „Ámen” különösen erős lezárás: egyszerre sugall fenséget és bensőséges hitet, mintha a mű a sötétségből egy finoman feloldott, csendes fénybe érkezne.

Bach annyira nagyra tartotta ezt a művet, hogy saját használatra átdolgozta Lipcsében: a bűnbánati 51. zsoltárt („Tilge, Höchster, meine Sünden”) illesztette a zenére, Pergolesi anyagát alapvetően megtartva, de – többek között – ritmikai módosításokkal és helyenként új zenét komponálva.

Bár a Stabat Mater a gyászról szól, a befejező „Amen” eksztatikus futamai mégis azt hirdetik: a szépség és a művészet örök. Élje át ön is!