Művészek

Kian Soltanit a The Times "figyelemre méltó csellistaként" ünnepelte, a Gramophone pedig játékát "merő tökéletesség"-ként jellemezte. Soltani játékához mély kifejezőerő, egyéni felfogás és magabiztos technikai tudás, továbbá karizmatikus színpadi jelenlét és a közönséggel való azonnali érzelmi kapcsolatteremtés képességei társulnak. Napjainkban a világ vezető zenekarai, karmesterei és koncertszervezői árasztják el meghívásokkal, így a feltörekvő csillagból rövid idő alatt az egyik legtöbbet emlegetett csellistává vált.
A 2022/23-as évadban számos fesztiválszereplése volt, többek között a BBC Proms, a Bregenz Festspiele, a Rheingau Musik Festival, a Vaduz Classic Festival, a Tsinandali Fesztivál és a Kronberg Festival keretében. Az év folyamán további fesztiválokon is fellép, úgy mint a horvátországi Samobor Fesztiválon, valamint az amszterdami Cselló Biennálén. A fesztiválok között és azokat követően a Detroiti Szimfonikus Zenekarral debütál Jader Bignamini vezényletével, az Amsterdam Sinfonietta-val turnézott, valamint a Bécsi Szimfonikusok és a Festival Strings Lucerne tavaszi programját színesítette.
A közelmúltban többek között a Tonhalle-Orchester Zürich, a WDR Szimfonikus Zenekar, az Orchestre Philharmonique de Radio France, az Accademia Nazionale di Santa Cecilia és az Orquestra Simfònica de Barcelona i Nacional de Catalunya koncertjein lépett fel. Soltani 2021 júliusában Artist-in-Residence (rezidens művész) volt a Schleswig-Holstein Musik Fesztiválon, ahol 2021 júliusában több koncert kurátora volt, köztük a Shiraz Ensemble által adott perzsa esten. Soltani 2018 őszén többéves rezidensi együttműködést kezdett a Junge Wilde zenekarral a Konzerthaus Dortmundban. Soltani a közelmúltban szólókoncertet adott a Carnegie Hallban, a Salzburgi és a Luzerni Fesztiválon, a Wigmore Hallban és a Boulez Saalban, ahová egy csellózenei est kurátoraként kapott meghívást.
2017-ben Soltani exkluzív lemezszerződést kötött a Deutsche Grammophonnal, és első lemeze, a "Home" (Otthon), amely Schubert, Schumann és Reza Vali csellóra és zongorára írt műveit tartalmazza, 2018-ban jelent meg és nemzetközi elismerést váltott ki, a Gramophone pedig egyenesen "fenségesnek" titulálta a felvételt. Soltani azóta olyan lemezfelvételeket készített, mint a Dvorak- és Csajkovszkij-zongoratriói Lahav Shani és Renaud Capucon közreműködésével, amelyeket 2018-ban az Aix-i Húsvéti Fesztiválon a Warner Classics kiadó rögzített élőben, valamint 2020 augusztusában Dvořák csellóversenyét a Staatskapelle Berlin és Daniel Barenboim közreműködésével.
Nemrég elnyerte 2021 októberében megjelent "Cello Unlimited" című albumával Németország legrangosabb komolyzenei díját, az Innovatív Koncertélmény Díjat a 2022-es Opus Klassic Awards-ot, amely a kiemelkedő művészeket és felvételeket díjazza. A 2020-as év során a Deutsche Grammophonnal közösen dolgozott a legújabb lemezén, mely a cselló- és filmzenét hivatott ünnepelni. A lemezről Soltani a következőket írta: "Minden, amit ezen az albumon hallani fognak, csak és kizárólag a csellómnak köszönhető, melyen csak én játszom. Ennek a hangszernek a lehetőségei korlátlanok és végtelenek, az album hősei pedig a cselló és a filmzene".
Soltani 2013 áprilisában a helsinki Nemzetközi Paulo Csellóverseny győzteseként világhírnévre tett szert. 2017 februárjában Soltani elnyerte a németek ünnepelt Leonard Bernstein-díját, 2017 decemberében pedig a rangos Credit Suisse Young Artist Awardot. Soltani 1992-ben perzsa zenészcsaládba született az ausztriai Bregenzben, ahol négyévesen kezdett el csellózni, és mindössze tizenkét éves volt, amikor Ivan Monighetti osztályába került a bázeli zeneakadémián. 2014-ben az Anne-Sophie Mutter Alapítvány ösztöndíjasának választották, és további tanulmányait a németországi Kronberg Akadémia Ifjú Szólista Programjának tagjaként végezte. A későbbiekben a liechtensteini Nemzetközi Zeneakadémián folytatta tanulmányait.

Kian Soltani a "The London, ex Boccherini" Antonio Stradivari csellóján játszik, amelyet a Beares International Violin Society nagylelkű támogatója kölcsönzött neki.