Angster mégis úgy döntött, hogy nemet mond az ajánlatra, hazatér szülőföldjére és saját orgonaműhelyt hoz létre Pécsett. Ezért a döntéséért máig hálás lehet a magyar közönség, hiszen a világ egyik legnevesebb orgonakészítője tért vissza így Magyarországra, hangszereinek világa meghatározza a pécsi és a magyar orgonaépítészetet, számos templom megépítését befolyásolta orgonáinak zsenialitása, és a Pécsi Bazilika orgonája olyan zenei életet indított el a városban, amelynek ma is gyakori vendégei a világ legnagyobb orgonistái. De az ő munkája a Szegedi Dóm orgonája is, ami az ország egyik legnagyobb orgonája. Az Angster-orgonagyár a rendszerváltás után Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra néven éledt újjá, és ez a sikeres vállalkozás építette meg a Müpa orgonáját, és ők végezték a Mátyás-templom és a Veszprémi Székesegyház orgonájának felújítását is. Ha Angster tehát elfogadja az akkori legelismertebb párizsi orgonaépítő pazar ajánlatát, valószínűleg sokkal szegényebb lenne a magyar orgonaépítészet.
Kedvesen tudják Angster Józsefről, hogy Párizsban, az akkori világ egyik legmeghatározóbb orgonaépítőjénél, Aristide Cavaillé-Collnál tanult, részt vett a Notre Dame orgonájának átépítésében, és a mester annyira nagyra értékelte a tehetségét, hogy felkínálta neki lánya kezét és az akkor már igen jól jövedelmező orgonagyárát. Mint a mesében: a kiránylány keze és a fele királyság.